Mi milyen kapcsolatra vágyunk Mennyei Atyánkkal? Nekem sokat jelent, hogy ismer engem, nevemen szólított, tudom, az Övé vagyok (Ézsaiás 43,1). Azok a gyermekek, akiket ránk bízott Isten a gyülekezetben, szintén vágynak hasonlóra. Olyan kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy csatornái lehetünk Isten Igéjének: Isten és a gyermekek között. Rajtunk keresztül alakul az Isten-képük.
Ezzel kapcsolatban érdemes lehet végiggondolni a következőket:
1. Névsor készítés, a gyermekek neveinek megtanulása.
Élénk emlék bennem, amikor gyermekeim felháborodva jöttek haza az oviból vagy iskolából, és mikor érdeklődtem, hogy mi az oka feldúltságuknak, a következőt mesélték:
„Képzeld anya! Már olyan régen ismer engem az óvónéni/tanító néni, és még mindig nem tudja a nevemet! Állandóan összekever a testvéreimmel…”
A Bibliában azt olvashatjuk, hogy Isten tudja a nevünket, egyenként számon tart bennünket. Ez nekünk is biztonságot, nyugalmat ad, hát még a gyerekeknek!
2. Minden foglalkozásra jóval hamarabb érkezz, mint ahogy a gyerekek várhatóak! Így beszélgethetünk a megérkező gyerekekkel, és a szülőkkel is lehet pár személyes szót váltani. Ilyenkor megtudhatjuk a kezében szorongatott szőrállat nevét, vagy a kisautó márkáját, de megdicsérhetjük a szép ruhát, vagy a menő baseball sapkát is.
3. A megtudott személyes információkat vidd Isten elé, vagyis imádkozz a gyermekekért név szerint! Ezt meg is mondhatod időnként neki, hogy tudja, imádkozol érte. Kérjük Istent, hogy adja az Ő szeretetét a szívünkbe a gyermekek iránt!
4. Próbálj meg valami „csak neki szóló” programot csinálni, vagy abban részt venni!
Én most új gyülekezetbe kerültem, mostanában ismerkedek mélyebben a gyerekekkel. Többen járnak zeneiskolába közülük, s mivel én is szeretem a zenét, megkérdeztem tőlük, hogy mikor játszanak hangversenyen. Elmentem, meghallgattam őket, gratuláltam a szép teljesítményhez, jutalmul csillogó, hálás szemeket kaptam… De lehet ez focimeccse a fiúknak, ahová elmegyünk szurkolni, vagy családlátogatás, amikor Ő is otthon van. Bármi, ami a személyes kapcsolatot erősítheti.
5. Drámajáték a foglalkozásokon, amely alkalmat ad a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartás, a kommunikáció fejlesztésére, a kezdeti feszültség oldására, stb. Minden óra beépített eleme legyen, tudatosan tervezzük meg!
6. Barátságos, kedves helyszín kialakítása, folyamatos tisztán tartása, és fejlesztése. Az alsós gyerekeket be is lehet vonni a dekorációba. Jó példa előttem az udvarhelyi TC klubban az, hogy a kézműves foglalkozásokon rendszeresen együtt készítik a gyerekek a felnőttekkel az aktuális teremdíszítést.
7. Közös szolgálatokra való készülés. Nagy örömöt okoz a gyülekezet tagjainak, ha a gyermekek rendszeresen megmutatják, hogy mit tanultak a vasárnapi iskolában, a klubokon. Az érdeklődő szülők ilyenkor biztosan eljönnek az Istentiszteletre, hogy megnézzék gyermeküket, emiatt kiváló evangélizációs lehetőség is az ilyen alkalom. Amíg készülünk, addig is mélyülhet a kapcsolat közöttünk.
8. Kirándulás, sportnap, tábor szervezése, akár szülők bevonásával is. Életre szóló emlék lehet egy ilyen program kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Isten különösen nagy munkát végezhet a szívekben egy-egy ilyen alkalommal.
9. Születésnapokról való megemlékezés apró ajándékokkal. Szeretetünket így is kifejezhetjük a gyermek felé.
10. Havonta mérd fel, melyik gyermekkel milyen a kapcsolatod, mit tehetsz annak érdekében, hogy többet megtudj róla!
Egészítse ki mindenki a saját gondolatai alapján a listát! Forgassátok a szívetekben a rátok bízott gyerekekkel kapcsolatos feladatokat, ötleteket, imádkozzatok, és meg fogjátok tapasztalni, hogy Isten vezet!
Lisztes Piroska