Bevallom, évente ismétlődő ünnepeink során sokszor küszködtem azzal, hogyan tárjam a gyerekek, a tinik elé azt a történetet, eseménysort, amelyet évről évre hallanak, olvasnak, ezért már jól ismerik. Így volt ez a húsvéti eseményekkel is. Ezért aztán nagy örömömre szolgált, amikor kaptam valakitől egy anyagot, amelyben egy nagyon jó ötletet találtam. Leírom, hogyan alkalmaztam.

Kerestem egy kosarat, amelybe elhelyeztem 12 darab tojást (a Kinder-tojás belső tojását, amiben a játék szokott lenni). Mindegyik tojásba (egy kivételével) tettem egy tárgyat, amelyik valamilyen módon kötődik Jézus halálához, feltámadásához. Tinikkel úgy oldottam meg, hogy a kosarat elhelyeztem középre, az asztalra, majd megkértem minden személyt, hogy húzzon egy tojást, bontsa ki, mondja el és mutassa meg, mit talált benne, majd mondja el, melyik epizódja ez a húsvéti eseményeknek. Végül fel lehet olvasni a kijelölt igeverset is.

Ha kisebb gyerekekről van szó, személyessé lehet tenni a tojásokat és a tárgyakat azáltal, hogy kezdetben nálunk vannak a tojások – mi természetesen tudjuk, melyikben mi található -, és nehézségi szint szerint osztjuk ki azokat személyre szabottan. Vagy pedig ugyanúgy, mint az első eljárásnál: mindenki húz, elmondja, mit talált, és az esemény elmesélése történhet közösen, a többiek bevonásával.

Tehát a 12 tojás, tárgy, és a hozzájuk kötődő igeversek:

1.      Kenyérdarabok – utalás az utolsó vacsorára: „És miközben ettek, vette Jézus a kenyeret, megáldotta, megtörte, odaadta nekik, és azt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem.” Márk 14,22

2.      Papírra rajzolt kakas vagy egy kakastoll – utalás Péter árulására: „Péter pedig azt mondta neki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is benned, én soha meg nem botránkozom. Erre Jézus így válaszolt: Bizony mondom neked, ezen az éjszakán, mielőtt megszólal a kakas, háromszor megtagadsz engem.” Máté 26,33-34

3.      Tövisek – utalás a töviskoronára: „Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére.” Márk 15,17

4.      Három ezüstszínű pénzérme – utalás a harminc ezüstpénzre: „Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskáriótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz ment és azt mondta: Mit adnátok nekem, ha a kezetekbe adnám őt? Azok pedig harminc ezüstpénzt számoltak ki neki.” Máté 26,14-15

5.      Szegek – utalás a kereszt szegeire: „Miután kigúnyolták, levették róla a palástot, a saját ruháiba öltöztették, és elvitték, hogy megfeszítsék.” Máté 27,31

6.      Egy kis kereszt fémből, papírból, műanyagból, esetleg apró ágakból – utalás a halál módjára: „Átvették azért Jézust, ő pedig maga vitte a keresztfáját, és kiment az úgynevezett Koponya-helyre, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott megfeszítették őt, és vele másik kettőt kétfelől, középen pedig Jézust.” János 19,17-18

7.      Dobókocka – utalás a sorsvetésre: A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, vették a ruháit, és négy részre osztották. Mindegyik katonának jutott egy rész, és még ott volt a köntöse. A köntös pedig varrás nélküli volt, felülről aljáig egybeszőtt. Azt mondták azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk rá sorsot, kié legyen.” János 19,23-24

8.      Fogpiszkáló – utalás a lándzsára/dárdára: „Az egyik katona dárdával átszúrta az oldalát, és azonnal vér és víz jött ki abból.” János 19,34

9.      Egy darabka fehér vászon – utalás a fehér gyolcsra: „Amikor pedig beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak, felkereste Pilátust, és elkérte Jézus testét. Pilátus elrendelte, hogy adják ki neki. József magához vette a testet, begöngyölte egy tiszta gyolcsba, és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír szájára egy nagy követ hengerített, és elment.” Máté 27,57-60

10.  Egy rúd fahéj – utalás a temetkezési fűszerekre: „A szombat elmúltával a magdalai Mária, Mária, a Jakab anyja és Salomé drága keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék őt.” Márk 16,1

11.  Egy kavics – utalás a lezárt sírra: „Másnap pedig, amely péntekre következik, összegyűltek a főpapok és farizeusok Pilátusnál, és azt mondták: Uram, emlékezünk, hogy ez a csaló még életében azt mondta: Harmadnapra feltámadok. Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy tanítványai odamenjenek, ellopják őt, és azt mondják a népnek, hogy feltámadt a halálból. Ez utolsó csalás rosszabb lenne az elsőnél. De Pilátus azt mondta nekik: van őrségetek, menjetek és őriztessétek, ahogy tudjátok. Erre ők elmentek, lepecsételték a követ, és őrséggel őriztették a sírt.” Máté 27, 62-66

12.  Üres tojás – utalás az üres sírra: „Ahogy bementek a sírboltba, egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak ülni jobb felől, és megrémültek. Az pedig így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincs itt; íme, a hely ahova őt helyezték.” Márk 16,5-6

 

Kívánok örömteli készülést, áldott ünneplést!

Bogya Emese
Nagybánya