„Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” 1 Mózes 1:27,31
Napjainkra a nemi élet elferdítését célul kitűző igyekezetek olyan formát öltenek, amelyek régen maguk mögött hagyták ezeknek az „élestílusoknak” az egyszerű támogatását és ünneplését. Nyugaton az elmúlt 10-15 évben egyre erősebb jogi törvények védik a „haladó” felfogással rendelkező kisebbséget a nagy elfogadás elve alatt, viszont büntetni akarnak bárkit, aki nem ért velük egyet. A természetes érintkezés felcserélése a természetellenessel, ami néhány évtizede még sokkoló volt, mára csak másodrangú téma, mivel mind a liberálisok, mind a konzervatívak figyelmét a nemi azonosság kérdése veszi igénybe. A liberális baloldal nyomást gyakorol a közvéleményt befolyásoló személyek és szervezetek által úgy, hogy a nemi azonosság valóságát, sőt gondolatát is el akarja törölni, mivel az ilyen gondolkodásmódot sértőnek tartják mindazokkal szemben, akik fiú létükre lánynak „érzik” magukat, lány létükre fiúnak vallják magukat, vagy egyiknek sem, mert szerintük a nemiség szociológiai vagy kulturális képződmény és nem pedig biológiai valóság. És mint minden új világnézet, ez az ideológia is legerőteljesebben a gyerekeket célozza meg, mert ők fogják majd tovább formálni a társadalmat.
Sajnos ehhez a modern világnézethez szülők (hetero- és homoszexuálisok egyaránt) százai (ezrei?) csatlakoznak és támogatják, bátorítják saját gyermekük általuk megválasztott nemi azonosságát. De itt nem állnak meg a dolgok, mert ezek a szülők nem csak elméletben és szóban támogatják a nemi azonossággal küszködő gyereket, hanem, ha a gyerek is szeretné, támogatják, hogy már a serdülőkor előtt pszichikailag és fizikailag is (hormonkezelés, műtétek, stb.) áttérjenek a másik nembe. Természetesen már az is előfordult, hogy a folyamatot vissza kellett fordítani, mert csupán két év után a gyermek ismét biológiai nemével azonosult. A baloldal azt prédikálja, hogy a nemi azonosság megválasztása akár már óvodás/kisiskolás korban is „tisztázódhat” a gyermekben, és ebben őt támogatnia kell a szülőnek, óvodának, iskolának. Aki pedig nem támogatja, az fenyítésre számíthat, mint az a 6 éves brit kisfiú, aki „helytelen” névmással illette nemiségében állandóan váltakozó osztálytársát. Hála Istennek, hogy egyesek végre kezdik ezt felismerni úgy, mint a szólásszabadság korlátozását.
Ennyi információ után úgy gondolom, jó lenne most imádkozni. Adjunk hálát azért, mert itt, Közép-Kelet Európában szolgálunk a gyerekek között, így hamarabb értesülünk ezekről a világnézetekről, minthogy azok utolérnének minket. Imádkozzunk azon gyerekek azonosságáért, akikkel most és a jövőben foglalkozunk. Legyen nekik helyes nemi azonosságuk a teremtés és a biológia valóságnak fényében. Imádkozzunk, hogy megtérve a világban mindig hűek maradjanak a megváltott bűnös ember azonosságához, hogy ne ítéletet mondjanak, hanem utat mutassanak minden elveszett embernek bűne rabságától függetlenül.
