“Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.” Márk 10,14b
Az új iskolaév a modern család számára nem csak a kötelező oktatási rendszer által biztosított kihívásokat hozza magával, hanem az iskola melletti különórák és/vagy szabadidős aktivitások sűrű órarendjét, feladatait és költségeit. Egyes hétköznapokon hat-nyolc iskolában töltött óra után szülőre és gyerekre egyaránt várnak az úszóleckék, zongoraórák, fociedzések vagy ráadás leckék olyan tantárgyakból, amely által a gyerek utolérheti osztályának tempóját. Mindemellett nem ártana eljutni a hétköznapi istentiszteletre és a gyerekklub, tiniklub vagy ifjúsági alkalmakra is. Esetleg játékról és pihenésről is lehetne szó.
Bár nem minden szülőre érvényes ez a megállapítás, de bizonyára többen találják magukat abban társadalmi nyomásban, hogy gyermekük tanulmányi, zenei és/vagy sporteredményei rendkívüli dicséretre méltó kell legyen, és ennek elérésére elengedhetetlen kifacsarni az utolsó másodpercet is a hét hat napjából. Az ilyen jellegű nyomások egyaránt származhatnak az iskolai és a gyülekezeti szülők csoportjából is, és nem könnyű megtalálni ilyenkor a helyes értékrendet.
Az iskolaév kezdetén imádkozzunk a szülők megfelelő ítélőképességéért, hogy elsősorban a gyermekek lelki növekedését szolgáló programokra biztosítsanak elegendő időt és energiát. Minden lehetőség értékes, amely a gyermekek értelmi és fizikai fejlődését elősegíti, de egyik sem lehet fontosabb, mint azok az alkalmak, amelyek az üdvösség útjára szeretnék vezetni a kicsinyeket!