„Jól van, jó szolgám, mivel hű voltál a kevésen, legyen hatalmad tíz város felett.” – Lukács 19,17
Sokakat a kényelmes pihenés ígérete motivál a kemény munkára. Ezt egyelőre a szabadságolásban, majd végül a aggodalommentes nyugdíjas években szeretnék megvalósítani. Azért gürcölnek most, hogy később pihenhessenek. A lelki munkára azonban ennek az ellentéte érvényes.
Az Isten embere azért igyekszik most szolgálni, hogy később még többet tehessen Uráért. Mi nem azért akarunk a jelenben helyesen gazdálkodni a „minákkal”, hogy a számadáskor Isten nyugdíjba küldjön bennünket. Mi azért szolgálunk, hogy a Mennyországban a jelenleginél is sokkal többet bízzon ránk Istenünk. Mi azért szeretünk itt és most szolgálni, mert tudjuk, hogy ennél sokkal szebb lesz majd munkánk az Örökkévalóságban. Most még el sem tudjuk képzelni, hogy milyen csodálatos lesz a Mennyben szolgálni, ahol már nem fog akadályozni semmilyen bűn vagy kísértés. Most még saját magunk ellensége vagyunk, mert óemberünk megfékez a teljesen eredményes szolgálatban. De lesz egy nap, amikor a küzdelem véget ér, megváltásunk teljessé válik, és szolgálatunk pedig tökéletes lesz.
