1. Szemét vagy kincs?

A kerti s a konyhai hulladékot komposztba rakom. Sok helyen olvastam, hogy csak dobáld egy kupacba a hulladékot, s majd föld lesz belőle. Nem épp így van ez!

Kora tavasszal szépen rétegezve átraktam egy ládába mindent: a lenyírt füvet, beáztatott kartont, a félig érett komposztot, s közben meg is locsoltam. A minap átköltöztettem a komposztládáimat, mert más helyet találtam nekik. Örömmel láttam, hogy a giliszták, kukacok s bogarak szépen végzik a dolgukat. Átrágják, átdolgozzák az egészet, hogy aztán jó, termő föld lehessen belőle, amiben majd az új magok gyönyörű, erőteljes növényekké fejlődhetnek. Persze azt is láttam, hogy még nincs kész a komposzt, mert időre van szüksége. Ezt sem lehet siettetni, mint sokminden mást a kerti munkában. Néha utálatos is tud lenni, meg büdös is; de megéri a várakozást, hogy a végén a sok hulladék, a kidobnivaló, a szemét kinccsé váljon.

Isten így akar az én életemben is a hiábavalóból, a kidobnivalóból újat létrehozni, kincset alakítani. Azt mondja, hogy dobjam ki a rosszat, a mihaszna dolgokat az életemből, hogy Ő újjá tehessen. Nem mindig tetszik a folyamat, s van úgy, hogy Isten felforgatja az életemet, megszellőzteti azt, mint én a komposztot, hogy formálhasson, s én sokszor nem értem, s nem látom, mi a célja velem. De jó tudnom, hogy Isten formálni akar, és nem dobott csak úgy ki, hanem kezébe vett és formál, alakít, hogy aztán gyümölcsöző életem lehessen.

A gyermeki szívhez is türelem kell. Neveljük, formáljuk, alakítjuk a gyermeket, de türelmesen kell várnunk, hogy beérjen, összeérjen mindaz, amit belefektettünk, hogy aztán jó földdé válhasson, s élete gyümölcsöt hozhasson: jó gyümölcsöt, Isten dicsőségére.

Várjunk türelemmel, figyeljünk oda, forgassuk fel az életüket, ha kell, s ha eljön az idő, s jót vetünk bele, és az Úrtól áldást kérünk rá, termővé válik az életük.

„Vizsgálj meg, Istenem, világítsd át szívem! Próbálj meg, és vizsgáld meg gondolataimat! Nézd meg, van-e bennem gonosz szándék! Vezess engem az örök élet ösvényén!” Zsoltárok 139: 23,24

Bereczki Klára

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük