-Végre itt van a várva várt vakáció! – örvendezett Dorka. – Már türelmetlenül vártam! Elég volt az iskolából!
-Így igaz! Elég volt! – értett egyet vele Kristóf is.
-De hiszen több hónap óta az iskola közelében sem jártatok! – szólt közbe apa.
-Hát igen! Épp ez az, amiből elegünk lett: az online tanulásból. Amíg iskolába jártunk, az nem volt uncsi. Az egészen más volt.
-Ha jól emlékszem, a télen még arra vágytatok, hogy itthon tanulhassatok. Akkoriban az iskola volt unalmas – emlékezett vissza apa.
-Hát… lehet – ismerték el a gyerekek mindketten.
-De most az a fő, hogy vakáció van! Jöhet a pihenés, a szórakozás, a nyaralás… – ábrándozott Dorka.
-És a tengerpart! – mondta nyomatékosan Kristóf.
-A pihenés természetesen meglesz – mondta apa -, de tengerpart az idén semmiképpen nem jöhet szóba.
-De hiszen a télen anyával megígértétek, hogy az idén elmegyünk a tengerpartra! – mondta sírásra görbült ajakkal Kristóf.
-Ez így igaz. De akkor még nem láthattuk előre, hogy a vírus terjedése miatt a körülményeink és a lehetőségeink megváltoznak. Sőt, nem csak a körülményeink, hanem mi magunk is kissé megváltozunk.
-Hát ez borzasztó! – fakadt ki Dorka is. – Tavaly azért nem mehettünk, mert a kistestvéreink még csak néhány hónaposak voltak, most meg a vírus miatt. Ennél rosszabb hírt már el sem tudok képzelni!
-Ilyen pocsék nyárra én sem számítottam – mondta Kristóf is szomorúan.
-Gyerekek, nem hiszek a fülemnek! Ennyi hálátlanság nem lehet a szívetekben! Gondolkodjatok azon, amit mondtatok! Tényleg nincs semmi, aminek örülhetnétek? Én egyáltalán nem ezt érzem. Rengeteg dolog van, amiért hálás vagyok, és ami engem boldoggá tesz – még akkor is, ha nem mehetünk nyaralni. Pál apostolnak a szavai jutnak eszembe: „Megtanultam, hogy a körülményeim között elégedett legyek (Filippi 4, 11).” Azt javaslom, ha majd lecsillapodik a haragotok, olvassátok el a Bibliából Pál és Szilász történetét az Apostolok cselekedeteinek a 16. részéből! – mondta a szobából kifelé menet apa.
Dorka és Kristóf egész délután duzzogott. Semmilyen játékhoz nem volt kedvük. Kristóf legózni kezdett, de a hiányzó darabok miatt nem sikerült kiraknia a kívánt tárgyat, így elővette a játékautóit, de valahogy azok sem gurultak úgy, mint máskor. Végül lógó orral kiment az udvarra, azonban ott sem talált semmi érdekes elfoglaltságot. Dorka bánatában festeni kezdett, de a rajzlap átázott, mert túl sok vizet használt, így inkább kiment az udvarra labdázni, ahhoz viszont Kristófnak nem volt kedve. Ezen alaposan össze is vesztek. A délután folyamán egyik kellemetlenség a másik után jött. Így ment ez egészen az uzsonna idejéig, amikor Kristóf szomorúan odasomfordált Dorka mellé, és megkérdezte:
-Haragszol még?
-Nem haragszom – válaszolta Dorka. – Én is arra gondoltam, jobb lenne, ha kibékülnénk. Sőt, talán az lenne a legjobb, ha elolvasnánk együtt a Bibliából, amit apa mondott.
-Egyetértek veled, Dorka. Olvassuk el!
Vacsora után Dorka szólalt meg elsőként:
-Apa, nagyon örülök annak, hogy felhívtad a figyelmünket, hogy a körülményeink között legyünk elégedettek. Szégyellem magam, hogy elégedetlen voltam…
-Én is nagyon megbántam – vallotta be Kristóf is. – Különösképpen, amikor elolvastuk a bibliai történetet, és megtudtam, hogy Pált és Szilászt ártatlanságuk ellenére megverték, lábukat kalodába szorították – képzelem, hogy mennyire fájhatott minden testrészük -, ennek ellenére ők énekeltek, imádkoztak és hangos szavakkal dicsőítették Istent.
-Nagyon örülök, gyerekek, hogy ezt hallom! – mondta elégedetten apa. – És arra találtatok-e okot, hogy örvendezzetek, és hálásak legyetek?
-Én nagyon sok okot találtam – válaszolt Dorka. – Hát először is azért vagyok hálás, mert egészséges vagyok, vannak szüleim, akik szeretettel gondoskodnak rólam, járhatok iskolába, van otthonunk…
-És van, amit megennünk, van, amit felvennünk – vágott közbe felbuzdulva Kristóf -, van Bibliánk, ismerjük Istent és… és van Megváltónk.
Apa boldogan ölelte meg a gyermekeit, mert most még eggyel több oka volt az örvendezésre és a hálára.
Apostolok cselekedetei 16. rész
16 Történt pedig egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, egy szolgálóleány jött velünk szembe, akiben jövendőmondó lélek volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak.
17 Követte Pált és minket, és így kiáltozott: „Ezek az emberek a Magasságos Isten szolgái, akik az üdvösség útját hirdetik nektek!”
18 Ezt több napon át is művelte. Pált azonban bosszantotta ez. Ezért megfordult, és ezt mondta a léleknek: „Parancsolom neked Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle!” És az még abban az órában kiment belőle.
19 Amikor látták urai, hogy odalett az, amiből hasznot reméltek, megragadva Pált és Szilászt, a hatóság elé, a főtérre hurcolták őket.
20 Azután az elöljárók elé vezették őket, és ezt mondták: „Ezek az emberek felforgatták városunkat.
21 Zsidók lévén, olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk nem szabad sem átvennünk, sem követnünk, mert rómaiak vagyunk.”
22 Velük együtt a sokaság is rájuk támadt, az elöljárók pedig letépették ruhájukat, és megbotoztatták őket.
23 Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket.
24 Az pedig, mivel ilyen parancsot kapott, a belső börtönbe vetette őket, és a lábukat kalodába zárta.
25 Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket.
26 Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek.
Szómagyarázat:
A kaloda egy fából készült rögzítő eszköz, amelybe a bűnözők kezeit, lábait, néha még a fejét is bezárták, így mozgásképtelenné tették őket. A kalodát bilincshez hasonló módon helyezték a büntetett ember testére. A kalodába zárt személyt gyakran kiállították a piacterekre, ahol az emberek leköpték és gúnyolták őket.
Dorka kalandjai – bibliai pályázat
Az 5. forduló feladatai
- Igaz, vagy hamis?
a) Amikor az imádkozás helyére mentek, akkor Pált csendben követte egy szolgálóleány.
b) A szolgálóleányban jövendőmondó lélek volt.
c) Pál örült a jövendőmondó leány jelenlétének.
d) Pál és Szilász az üdvösség útját hirdették.
e) A sokaság Pál és Szilász pártjára állt.
f) Az elöljárók letépették ruhájukat, de nem engedték, hogy megbotozzák őket.
- Húzd alá a mondatok helyes befejezését (több helyes válasz is lehet)!
A szolgálóleány urai azt állították Pálról és Szilászról, hogy …
a)… helyesen tanítják az embereket.
b)… bűnözők.
c) … megháborítják a városukat és olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nem szabad átvenniük, sem követniük.
Pál és Szilász azért kerültek börtönbe, mert …
- … valamilyen bűnt követtek el.
- … a Jézusról tanítottak.
- … Pál megparancsolta a jövendőmondás lelkének, hogy távozzon el.
Pál és Szilász a börtönben …
- … dühösek voltak, mert igazságtalanul kellett szenvedniük.
- … imádkoztak és dicsőítették Istent.
- … próbálták meggyőzni a hatóságot az ártatlanságukról.
- Válaszolj a kérdésekre:
Milyen büntetést kapott Pál és Szilász?
…………………………………………………………………
Vajon hogyan érezhették magukat a verés után kalodába zárva?
…………………………………………………………………
Hogyan viselkedett a két ember ebben a helyzetben?
………………………………………………………………..
Milyen csoda történt a börtönben?
…………………………………………………………………
Szerinted miért tett csodát Isten?
………………………………………………………………….
- Pál naplójegyzetei címmel meséld el a Pál szemszögéből annak a napnak a történetét, amelyen Pált és társát elfogták, börtönbe vetették, majd éjfélkor csodálatos módon szabadokká váltak (úgy írj, mintha te lennél Pál)!