Nevem Kiss Gergő. Tíz éves vagyok. Szüleimmel és testvéreimmel Értarcsán lakunk. Nemrég költöztünk ide Szamosújvárról, mert édesapámat ide hívták meg lelkipásztornak. Szeretünk Tarcsán lenni, de azért Szamosújvár nagyon hiányzik. A legkisebb testvérem kivételével ott jártunk óvodába, a húgommal meg már az iskolát is megkezdtük. Szamosújvári iskolánk neve: Kemény Zsigmond Elméleti Líceum. Nemrég egy nagy borítékot hozott a postás. A régi osztálytársaink sok-sok levelet írtak nekünk, és rajzoltak is. Nagyon megörültünk ennek az ajándéknak. Tarcsán is vannak már barátaink, akikkel jól érezzük magunkat. Örülünk annak is, hogy a mostani iskolánk nagyon közel van hozzánk, egyedül is el tudunk menni gyalog.

Az Úr Jézus nekem azt a tehetséget adta, hogy többféle hangszeren játsszak. Egyedül tanultam meg furulyázni. Még sokat kell tanulnom, mert még a kottát nem ismerem, de el tudok játszani néhány éneket trombitán, ukulelén és orgonán. Dobolni is szoktam, amikor szolgálunk az énekcsoporttal. Örülök, hogy így is dicsérhetem az Urat. Az Urat dicsérni a legjobb dolog a világon! Édesapámat gyakran elkísérem a körzet gyülekezeteibe, ahol mindig szeretettel fogadnak. Testvéreimmel járunk vasárnapi iskolába. Irénke néni tanít minket, aki még Anyát is tanította, amikor gyerek volt, és Tarcsán vakációzott.

Judit húgom nyolc éves. Ő szépen rajzol, és szeret tanulni. Hamar befejezi a házi feladatokat. Ákos öt éves. Nagyon érdeklik az állatok, a bogarak. Anyáéktól már több állatos könyvet kapott. Azokból és természetfilmekből sok olyan dolgot megtudott az állatokról, amikről még Apa sem hallott. Ákos középcsoportos az óvodában. Decemberben Arev is betöltötte a három évet, így már együtt járnak oviba. 

Az Arev örmény (fiú) név, azt jelenti, hogy Nap. Amikor asztalhoz ülünk, vagy beszállunk az autóba, mindig kéri, hogy ő is imádkozhasson.

Nagyon szeretjük egymást a testvéreimmel. Szoktunk vitatkozni is, és gyakran megbántjuk egymást, de bocsánatot kérünk, és nem haragszunk sokáig egymásra. Amikor nem vagyunk mind együtt, alig várjuk, hogy újra találkozzunk, mert hiányzunk egymásnak. Nagyon hálás vagyok a családomért! 

Még nem tudom, mi leszek, ha felnővök, de azt igen, hogy szeretnék az Úr Jézus engedelmes gyermeke lenni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük