A gránátalmafa egy Ázsiában és a Földközi-tenger térségében előforduló mirtuszfélékhez tartozó cserjeféle, amely 3-6 méter magasra nő. Ágai tövisesek, levelei vastagok, virágzata rózsaszín vagy égőpiros, termésének héja kemény, kérges, barnás-sárga vagy mélyvörös színű. A gyümölcs belsejében a rengeteg szem papír-vékonyságú hártyákkal el-választott rekeszekben csoportosul, a szemek belseje pedig a mag körül lédús gyümölcs-hússal van tele, amelynek csodásan frissítő édes, fanyarkás íze van.
A Biblia többször tesz említést gránátalmáról, illetve gránátalmafáról. Mózes 2. könyvében Isten meghagyta az izraelieknek, hogy a papok palástjának szegélyét gránátalma-díszítéssel készítsék el. Amikor Józsué kémeket küldött Kánaán földjére, akkor szőlőfürtökkel és fügékkel együtt gránátalmát is vittek a kémek. Saul Gibea határában egy gránátalmafa alatt tartózkodott, mielőtt a filiszteusok fölött győzelmet aratott.
Továbbá olvasunk gránátalmáról az Énekek énekében is: „Én meg borral itatnálak, fűszeressel, gránátalma borral.”
A gránátalmafa Izráel földjének egyik legszebb és legszínesebb fája.
