Újévi bemelegítés (2)

„De, akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok,
futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el. Ézsaiás 40,31

Folytatva a múlt heti szolgálatra való bemelegítésünket, íme, még két módszer arra nézve, hogyan részesüljünk friss lendületben, buzgóságban és lelkesedésben.

A szolgatársi közösség. Pál apostol nem egyszer és nem kétszer fejezte ki leveleiben, hogy mennyire hálás Istennek azokért a gyülekezetekért és szolgatársakért, akik támogatták őt munkájában. Előfordult, hogy ezek a támogatások az anyagiakban is megnyilvánultak, de amire Pál mindig számíthatott, és ami őt igazán bátorította és erősítette, az a lelki támogatás volt – személyesen vagy imádságban –, amelyet „tanítványai” részéről élvezett. A szolgálat egyik nagyszerű velejárója az a kapcsolat, amelyet társainkkal építhetünk fel a lelki munka és egymás javára. Ha lendület és buzgóság hiányában találjuk magunkat ebben az időszakban, törekedjünk szolgatársaink értékelésére. Számoljuk össze a tőlük és általuk nyert áldásokat. És nem utolsó sorban merítsünk az ő lelkesedésükből!

A lankadás okának beazonosítása. Szolgálati tapasztalataink azt mutatják, hogy a kezdeti (ez esetben újévi) lendület, buzgóság és lelkesedés idővel alábbhagy, meggyengül; jelenség, amely a lankadás előfutára. De csak azért, mert a lelassulást elfogadjuk, mint a szolgálati kör egyik természetes pontjaként, az nem feltétlenül kellene azt jelentse, hogy a lankadás ellen nem kellene, vagy nem tudnánk semmit tenni. A lankadásnak sok előidézője lehet, amelyek nem csak a szolgálati körülményektől, hanem a szolgálattevő természetétől is függnek. Valószínű, hogy ahány tagja van egy szolgáló csoportnak, annyi vagy akár több oka is lehet a lankadásnak. Ebben az újévi belemelegítésben törekedjünk arra, hogy beazonosítsuk saját magunkban, mi az, ami miatt előfordulhat nálunk a szolgálati lankadás, és majd igyekezzünk ezt szem előtt tartani, illetve elkerülni.

Bemelegítésünk második hetében imádkozzunk azért, hogy szolgáló csoportunk alkalmas legyen arra, hogy egymást bátorítsuk, és meríthessünk bőven egymás lelkesedéséből. Ugyanakkor kérjük Istent, vizsgáljon meg bennünket, hogy őszintén felismerjük azokat az akadályokat, amelyek buzgóságunk útját állhatják – jöjjenek azok kísértések vagy hétköznapi kihívások formájában.