„Utaidat, Uram, ismertesd meg velem,
ösvényeidre tanítsd meg engem!”
Zsoltárok 25:4
Az új útra való felkészülésünkben még van egy dolog, amire jó lenne odafigyelnünk; az utazótáskánk csomagolása során ne csak arra koncentráljunk, hogy mire lesz majd szükségünk az új szolgálatban vagy feladatokban, hanem arra is, hogy mitől kellene már végre megszabadulnunk. Azért is, hogy több hely legyen a hasznos holminak (tálentumok, bölcsesség, tapasztalat stb), de azért is, mert nem csak utunkat teszi nehezebbé a felesleges teher, hanem lelkünket is. „… tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát” (Zsidók 12,1b). Folytassuk imánkat azzal a kéréssel, hogy Isten mutassa meg konkrétan és még most, az év elején, hogy mitől kell meg- és felszabadulnunk. Sérelem, botránkozás vagy neheztelés? Kimerültség, motiváció hiánya vagy egy kudarc hosszúra nyúló árnyéka? Ellenségünk, a Sátán olyan igát és terhet akar tenni a nyakunkba, amelynek semmi keresnivalója sincs egy lelkimunkáson, ezért álljunk neki ellen, hogy ne legyen más választása, minthogy elfusson!
Arra bátorítalak kedves olvasó, hogy ezt a hetet szenteld a fentebb tárgyalt imatémára. Kérd Istent, hogy Ő mutassa meg az év folyamán, milyen utakon kell majd elindulnod. Kérj hitet és bizalmat arra nézve, hogy ha Ő hív téged, akkor alkalmassá is fog tenni az új úton való vándorlásra. Illetve kérj folyamatos világosságot és bölcsességet, hogy meglásd, mivel kell felszerelkezned az útra, és mitől kell végleg megszabadulnod.
Szűcs Zsolt, Nagyvárad
