„Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”” – Lukács 10:42
Ha meg kellene neveznünk szolgálatunk legkedvesebb részét, mi lenne a válaszunk? A bibliatörténetek elmondása? Az aranymondások megtanítása? A játékok, kézimunka vagy a szabadfoglalkozások? A négyszemközti beszélgetések egy-egy gyerekkel? A közbenjáró imák? Isten szeretetének bemutatása? A szolgatársakkal való együttműködés?
Az igazság az, hogy szolgálatunk legfontosabb része a foglalkozásoktól távol történik, legjobb esetben napokkal a gyerekekkel való találkozás előtt. Ennek az Úr lábánál van a helye, az Ő beszédét hallgatva. Amikor megértjük, milyen üzenetet kell átadnunk a gyerekeknek. Amikor fontolgatjuk, hogy miként alkalmazzuk az olvasottakat hétköznapjainkban. Amikor dicsérjük Istent akaratának megértéséért. A szolgálatra való felkészülés legalább annyira fontos, mint a gyerekek közötti aktív munka. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elegendő időt és megfelelő lelki békességet biztosítsunk magunknak ahhoz, hogy minden héten átvehessük Istentől azt, amit tovább kell adnunk a gyerekeknek.