Bibliai történetek az óvodai hétköznapokban

Ki az óvó néni? Aki szereti, neveli, tanítja, óvja az egész kicsi gyerekeket iskoláskorukig. Egy óvónő mindig a legjobbat akarja a csemetéinek, és igyekszik második anyukaként foglalkozni velük a hétköznapokban. Ezért is szeretem a hivatásom, mert egy időre nem csak a saját gyermekeim édesanyja vagyok, hanem egy csöppet minden gyerek anyukája, akit reggel átveszek az ajtóban. Megvigasztalom, ha szomorú vagy bánatos, megpuszilom, ha megsérült, ölbe veszem, vigasztalom, ha hiányzik az édesanyja. A szomorú, könnyes arcocskára mosolyt varázsolok, hiszen akkor végezhetem eredményesen a munkám, ha vidám, gondtalan gyerekekkel vagyok körülvéve. Ezért is érdekel a gyerekek egészsége, de nem csak a testi, hanem a lelki is. A gyermekek lelki állapota kirajzolódik az arcukra, a szomorúság, a kedvtelenség, a bánat- ha apa megint elutazott hosszú időre, ha nagymama megint kórházban van, ha a kicsi testvére beteg, ha anyukájának nem volt ideje játszani vele- és ezekkel is kell foglalkozni, megbeszélni, vigaszt nyújtani. Sokszor ki vannak éhezve a szeretetünkre, figyelmünkre, és ilyenkor hálás vagyok Istennek, hogy van lehetőségem szeretni őket, adni nekik valamit, ami maradandó.

Fontosnak tartom, hogy már óvodás korban tudják a gyerekek, hogy van egy Istenünk, aki mindenkit szeret, és számíthatunk rá. Ne úgy ismerjék Istent, mint akiről csak a templomban lehet hallani a misén/istentiszteleten, hanem ismerjék meg úgy, mint egy barátot, akivel lehet beszélgetni, aki közel áll a szíveikhez. Ahogy megérik a kicsi szívük arra, hogy megismerjék Istent, akkor már lehet tanitani nekik kis imákat, énekeket, vallási hovatartozástól függetlenül. 

Vannak felekezeti óvodák, melyekben nagyobb hangsúlyt fektetnek az óvodapedagógusok a gyermekek lelki fejlődésére, hiszen a reggeli találkozás alkalmával imával kezdik a napot, valamint gyakran énekelnek keresztény tartamú énekeket, dalokat is. Volt alkalmam dolgozni egy katolikus óvodában, ahol örömmel láttam, hogy napi szinten énekelve vannak a gyerekkoromból jól ismert keresztény gyerekénekek (Pl. Jézus szeret minden kicsi gyereket, Ajtódnál valaki kopog, Ki teremtette ezt a világot? stb.) valamint a nap több szakaszában is imádkoznak (reggeli találkozás keretén belül, étkezés előtt-után, a csendespihenő előtt.). Az éves ünnepi műsorok is templomban vannak tartva, ahol a felekezet lelkipásztora rövid igei üzenettel köszöntötte a szülőket, a gyülekezetet.

Több állami óvodában is jártam már gyakorlatom, munkám során, de sajnos a keresztény hit megnyilvánulása kimerült az asztali áldáskérésben, ami szomorú, hiszen keresztény nemzet vagyunk, és bizonyos értéteket át kell adnunk a jövő generációjának. Született bennem egy döntés, hogy bár lehet, hogy csak egy csepp lesz a tengerben, de szerettem volna többet nyújtani a gyerekeknek, egy lehetőséget, hogy megismerjék Istent és a Bibliát, hiszen nem minden család vallásos, nem minden család jár hetente templomba, gyülekezetbe.

Vasárnaponként a Szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezetben tanítom a legkisebbeket (2-6 évesig) több tanitó társammal, míg a szülők az istentiszteleten vesznek részt. Ilyenkor egy nekik berendezett, gyerekbarát teremben foglalkozunk velük, játszunk, alkotunk, de ami a legfontosabb, az ő szintjüknek megfelelően próbáljuk átadni nekik a bibliában szereplő történeteket, igazságokat. Imádkozunk szabadon, éneklünk vidáman, boldogan és érdeklődve nézik/hallhatják a történeteket.  Több módszert alkalmazunk: bábjátékot, személtetést, maketteket, színes illusztrációkat. Ezek a vasárnapi iskolai alkalmak nagyon hasonlítanak egy integrált tevékenységhez, természetesen szabadabb formában.

A „csemete csoportba” – két évestől iskolakezdésig járnak a gyerekek, akikkel hétről-hétre találkozunk és közösen tanulunk, foglalkozunk a bibliával. A legkisebbek még nagymama ölében ülve, vagy apán csüngve hallgatják végig a történetet, a nagyobbak már szépen, kicsi székeken, félkörben ülnek, mint az óvodában. Az 1-1,5 órát igyekszünk jól kihasználni: a szabad játékot kis mozgás, éneklés követ, ami alatt elcsendesednek, ráhangolódnak a történetre. A történet egy 5-10 percet vesz igénybe, amit meg lehet beszélni- a gyerekek sok kérdést tesznek fel, érdekesebbnél érdekesebbeket: (pl., Ha Isten teremtette a kisbárányt, az oroszlán miért eszi meg?” -N.M, 4 éves) Az imádkozás szabadon történik, ők fogalmazzák meg, mit szeretnének mondani az Úr Jézusnak, a saját szavaikkal. Szívet melengető hallani a 3 éves gyermeket, imádkozni a kistestvéréért, hogy gyógyuljon meg, vagy éppen megköszönni a finom reggelit. Bátorítjuk őket, hogy ha rosszat tettek, akkor kérjenek bocsánatot szüleiktől, és a Jó Istentől is. Már ebben a korban fontos megalapozni bennük azt, hogy mi a jó és a rossz fogalma. Mit tart bűnnek a biblia, és hogyan kaphatnak bocsánatot. Sokkal nyitottabbak ilyen témákban is, mint sokszor mi, a felnőttek gondoljuk.

Heti rendszerességgel tanítunk egyszerűbben érthető igeverseket is, amit közösen elmondunk a gyülekezet előtt. Az idősebb generáció pedig könnyekkel a szemükben hallgatja, ahogy egy tucat csöppség szavalja a zsoltár részletet. A gyülekezet életének ők is szerves részei, hiszen a jövő generációja.

Kinőve a csemete korból, egy másik csoportba kerülnek át, ahol az ő szintjüknek megfelelő foglalkozások vannak tartva- ott már ismerik a betűket igy közösen olvasgatják a bibliát, megtanulják használni, tájékozódni benne. A nagycsoportot követi a tini-, majd az ifjúsági csoport. Hosszú folyamat, míg egy gyermekből felnőtt válik, ez igaz a lelki életre is. Ugyan úgy, mint a testet, a lelket is kell tápláni. Örülök, hogy ennek a fontos feladatnak én is a részese lehetek, és hiszem, hogy nem hiábavaló egy elmondott történet sem.

Édesanyaként, pedagógusként foglalkoztatott ez a téma, hogy hogyan csempészhetném be a vasárnapi iskolát az óvodába, hiszen oly sok gyermeknek nem adódik alkalma, hogy eljusson egy-egy vallás-órára, keresztény foglalkozásra. Az elmúlt évek során már megtapasztaltam, mit fogadnak jobban a gyerekek, milyen énekeket szeretnek jobban, mi áll hozzájuk közelebb, ezért szeretnék megosztani pár ötletet, éneket, (amelyek megtalálhatóak a Youtube-on is), amit bevonhatunk a heti témáinkba. 

Már a pályám kezdetén is tanítottam egy-egy keresztény tartalmú éneket (Pl. Pillangó, ha lehetnék, táncolnék, míg röpít a szél; Isten alkotta az oroszlánokat) – amit mozgássorozatokkal lehet kísérni, és a gyerekek teli torokból énekelték.  Sok pozitív visszajelzést kaptam szülőktől, nagyszülőktől, főleg, mikor egy-egy ünnepi műsor keretén belül nem csak a hagyományos dalokkal, versekkel köszöntöttük a szülőket, hanem egy-egy csokor igeverssel is.

Amikor elkezdődött az online oktatás, alkalmam volt egy választott témakört bemutatni a gyerekeknek, igy eltérve kicsit a megszokott témáktól, egy sorozatot készítettem, melyeket bibliában szereplő állatokra építettem fel. Minden nap olyan történeteket dolgoztunk fel, melyekben megjelentek az állatok valamilyen formában. Természetesen a történetekhez kapcsolódtak az aznapi kézműves tevékenységek és a feladatok is, és öröm volt hallgatni a gyerekek visszajelzését, hogy tetszett nekik. Sajnos egyre kevesebb családban kerül elő a biblia, igy a gyerekek sokszor még a nagy, keresztény ünnepek igazi jelentését sem tudják, nem is említve a történeteket, bibliai személyeket. Természetesen nem várható el egy óvodástól, hogy sorolja fel mind a 12 tanítványt, vagy értse meg a példabeszédeket, de nagyon sok történetet van, amiből a gyerekek is tudnak tanulni, csak az ő nyelvükön kell elmondani nekik.

Hogyan építhető be az óvoda mindennapjaiba a biblia?

A fent említett imádságokon, énekeken kívül számos lehetőség adódik arra is, hogy konkrét történetekkel készüljünk a heti témakörünkön belül. Megemlítek pár bibliai történetet, és hogy milyen területen tudjuk alkalmazni azt:

1. A teremtés története

-főtevékenység: állatok, a 6/7 -es szám bevezetése, személtetése, az idő fogalma (évszakok, napszakok, a hét napjai- megfeleltetve minden napnak 1-1 dolgot, mit teremtett Isten), az emberi test, Ki vagyok én, milyen vagyok

– ének:

• „Isten teremtette, Isten teremtette ezt a Napocskát”
• „Ki teremtette ezt a világot?”
• „Isten alkotta az oroszlánokat”
• „Pintér Béla és a Csemeték: Mindent Ő alkotott”

– kézműves tevékenység:

• a teremtés napjait „kirakni” más- más anyagokat felhasználva: színes papírt, játék állatokat, gyurma-figurákat, vattát (felhőnek), alufóliát, filc-darabokból fákat, füvet stb.)
• A Napot elkészíteni közösen a gyerekekkel, a gyerekek körbe rajzolt, majd kivágott keze-lenyomata a Nap sugarai
• Gipsz-formából öntött állatok, virágok „életre keltése” festéssel

– játék/mozgás:

• új állatok kitalálása és elnevezése: elefánt ormányú, zsiráf nyakú, nyuszi farkú-állat, a neve:”….”
  • Találd ki, mire/kire gondoltam! (állatok körülírása, mozgásának szemléltetése)
  • állatok mozgásának, hangjainak utánzása

2. Noé bárkája

-Főtevékenység: a 2-es szám bevezetése, párok alakítása, a szivárvány színei, időjárás, család, közlekedési eszközök

– kézműves tevékenység:

• Bárka fonása, papír csíkokból
• Bárka- összehajtható, lenyitható ajtóval, amin állatok vannak

-ének: „Jól vigyázz kicsi szem…”

– Játék/mozgás:

• Dobókocka állatokkal: én mondok egyet, te mondj többet: pl. kutya-kutyák, víziló -vízilovak
• Páros játékok – párban futás, összekötött kézzel/lábbal futás
• Keresd a párod – különböző szempontok szerint: aki szőke, akinek van piros szín a ruháján

3. Dávid és Góliát

-főtevékenység: ellentétpárok (kicsi-nagy, gyenge-erős,), számolás 5-ig, (5 sima kő) foglalkozások (pásztor, katona, tenyésztő, farmer)

– ének:

• „Dávid egykor, mint pásztorfiú”
• „Én nem vagyok gyalogos katona”

– kézműves tevékenység:

• kavicsfestés
• parittya készítés
• tarisznya díszítése fonással
• bárány készítése vattapamacsokból

– játék/mozgás:

• célbadobós labdákkal, papír-galacsinokkal
• menetelés (mint az óriás, mint a törpék)

4. Dániel

-főtevékenység: a jó és a rossz ellentéte, a gonosz elnyeri méltó büntetését, kitartás, hit

-kézműves tevékenység:

• oroszlán sörénye: festéssel/ harmonika-hajtogatással/ fonallal  
• 3d-s oroszlán vágása, ragasztása
• angyal szárny díszítése tollakkal

-játék/mozgás:

• akadálypálya a természetben/teremben- némán, majd zajosan
• támadnak az oroszlánok! (körjáték: a gyerekek körben állnak, ők az oroszlánok, jelre el kell kapják „Dánielt’”, de vannak angyalok, akik védik)
• csendkirály

5. Jónás

-főtevékenység: az óceán világa, engedetlenség következménye, növény növekedése, sivatag bemutatása, közlekedési eszközök

– kézműves tevékenység:

• csipeszre ragasztott hal
• óriás cet, nyitható szájjal, benne ül Jónás
• halpikkely ragasztása félbe hajtogatott körökből
  • játék/mozgás:
  • úszunk, majd, ha jön a cápa, biztos helyre kell állni (leterített újságlap)
  • lepedőn/takarón ülve, utánozzuk a hajó dülöngélését a viharban, ha valaki „kiesik”, a hajó megáll 

Még nagyon sok érdekes, tanulságos történet van a Bibliában, úgy az ó, mint az újszövetségben. A világhálón szinte minden bibliai történethez találhatóak szemléltetők, kézműves ötletek, játék ötletek, vagy akár mi is készíthetünk saját elképzelésünk szerint.

Bátran ajánlom, hogy az ünnepek alkalmával is vegyük elő a bibliai történeteket, a sok nyuszi és tojás mellett, említsük meg Jézust, aki értünk halt meg. Lehet készíteni keresztet is, nyitható fedelű sirt, golgota-virágot. A Mikulás meg a Télapó mellett szintén készíthetünk jászlat, játszhatunk Betlehemeset, csillagot díszíthetünk, ami mutatta az utat a királyoknak. Édesanyák napjára tanulhatunk egy zsoltárt, vagy az Ároni áldást. Annyi számtalan lehetőség és ötlet van, amit felhasználhatunk, csak élnünk kell vele. Ne feledjük, amit a gyerekeknek tanítunk, mind-mind egy kis magocska, amit el kell vessünk, hogy idővel tudjon kikelni. Adjuk meg a lehetőségét annak, hogy a gyermekek az óvodában is halljanak Istenről, a mennyországról, hogy később, ha felnőnek, akkor tudatosan keressék Isten országát.

Image by Alicja from Pixabay

Szabó Edith, óvodapedagógus, Szatmárnémeti