Alsósok és a húsvét
Szeretjük, ha szép zene szól, amikor ünnepelünk. Vannak kedvenc énekeink, amit szívesen hallgatunk, megszólal bennünk napközben is, készíti lelkünket a nevezetes alkalom átélésére. Nem véletlen ez, Isten munkálkodik a szívünkben a dalok, kórusok által.
Történeti írásokban olvashatunk arról, hogy a zsidók énekelve imádkoztak. Úgy gondolták, hogy az ének közelebb emeli lelküket Istenhez. A sok zsoltárvers közül, ami erről beszél, az egyik a következő: „Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a Te nevednek, ó felséges!” Zsoltárok 92:2.
Éneklési stílusukra jellemző volt a beszédszerű éneklés, a kicsi hangterjedelem, a hittel átitatott hangulat. Az Úr Jézus mennybemenetele utáni időkben a keresztények összejövetelein keleten görög, majd szláv, nyugaton latin nyelven dicsőítették az Urat. Az egyházzene legjelentősebb öttételes műfaja a mise lett, ennek rendje már a kereszténység első századaiban kialakult. Állandó és változó részekből állt, a változó részek az egyes ünnepekhez tartozó imádságok voltak. A XVI. századi keresztény egyházban támadt ellentétek egyházszakadáshoz vezettek. Luther Márton, Kálvin János új keresztény egyházakat alapítottak. Természetszerűleg megváltozott a liturgia (nyilvános, vallásos közösségi szertartás), sokszínűbbé vált az egyházi zene. A reformáció a könyvnyomtatást a hívő énekek terjesztésére is felhasználta. A többszólamúvá váló zene, az orgona és más hangszerek használata az istentiszteleteken, a protestáns gyülekezetekben még jobban készíthette a hívők szívét Isten Igéjének befogadására. A gyülekezeti ének, a megzenésített zsoltárok, korálok, az oratóriumok, oratóriumpassiók emelték az egyházi ünnepek áhítatát. A passió szó latinul szenvedést jelent. Jézus Krisztus szenvedésének elmesélése húsvét előtt hagyománnyá vált az egyházakban, ennek gyönyörű példája a zenetörténetben J. S. Bach Máté és János passiója. Sok zeneszerzőt megihletett az Úr Jézus nagyszerű ember volta, szeretetről szóló tanítása, ami egészen a kereszthalálig vezette Őt. Ma is sokaktól hallom, hogy tisztelik, elismerik Jézus emberi nagyságát, önként vállalt halálát. De nem hiszik Isten fiúságát, Messiás voltát, nem hisznek a Feltámadásban. Igen, aki elfogadja az Úr Jézus áldozatát magára vonatkozóan, kéri bűnei bocsánatát, annak Isten megbocsát, gyermekévé fogadja. Annak élő reménysége a halál utáni élet, a feltámadás, az örökélet a mennyben. Erre vonatkozó zenei utalásokat a zenetörténetben már jóval kevesebbet találunk. Bach János passiója szép példa a zeneszerző élő hitére. Egyik áriájában a következő szöveg áll:
„Örvendezve követlek Téged, Uram,
és nem hagylak el.
Életem, világosságom!”
A záró korálban pedig a feltámadásban vetett hite szólal meg:
Akkor majd ébressz föl halálomból,
hogy szemeim lássanak Téged
minden örömben, ó Isten Fia,
Üdvözítőm és kegyelem trónusa!
Úr Jézus Krisztus, hallgass meg engem,
dicsőíteni akarlak Téged Mindörökké!”
(Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)
A mi gyülekezeteinkben már ritkán van a zene ennyire középpontban. Kevés közösség rendelkezik nagyobb létszámú énekkarral, vonószenekarral, ahol meg lehet szólaltatni a nehezebb alkalmi műveket. De semmiképpen se mondjunk le arról, hogy a zenét, énekeket eszközül használva elhangozzon a Feltámadásról szóló evangélium. Sok gyermek és ifjúsági ének hirdeti ezt a csodát. Ha most, március elején kiválasztunk 2-3 éneket, akkor van idő megtanítani és szolgálni vele a húsvéti istentiszteleten.
(http://www.playrific.com/m/1668/an-easter-day-song-for-children)
A teljesség igénye nélkül ajánlok néhány éneket, amelyeket a következő énekeskönyvekben lehet megtalálni: Kicsiny kis fény 1. (KKF1), Kicsiny kis fény 2. (KKF2), Kicsiny kis fénysugarak énekhangra és zongorára (KKFZ), Hol vagy? (HV), Jézust áldja énekünk, gyermekénekek óvodásoknak (GYO).
Ovisoknak egy nagyon egyszerű ének Kodály Zoltán dallamára a következő:
Húsvét hajnalán… (GYO)
Az alsós korosztály kedveli a mozgalmas, ritmikus énekeket, ilyen pl:
Krisztus Úr a nagy király (KKF1 97).
Ez az ének amiatt is jó választás, mert néhány év múlva elővehetjük újból, és vegyeskarban is elénekelhetjük, vagy ha van énekkar a gyülekezetben, akkor a gyerekek velük együtt énekelhetik húsvétkor. (Énekeljünk az Úrnak, Magyarországi Baptista Egyház 176)
Réges, régen Betlehemben (KKF1 128)
Ügyesebb gyerekcsoporttal próbálkozhatunk egyszerű kétszólamú énekekkel:
Tudom, Jézus szeret engem (fiúk, lányok megosztásban) (KKF1 141)
Örvendjetek, vígadjunk (KKF2 131)
Új hír, nagyon jó hír (KKF2 144)
Még lendületesebb ének a következő:
Ő értem halt meg a kereszten (KKF1 125)
Egyszerű zongorakísérettel énekelhető ez az ének, melynek kíséretét egy ügyesebb nagyobb gyermek is megtanulhatja:
Az első húsvét ünnepén… (KKFZ 3, a kíséret ebben található, az ének maga pedig KKF2 15)
Aranyos, kedves, gitáros, ütős hangszerekkel is kiválóan kísérhető ének még:
Gyere velünk, és kacsints az égre…(Két helyen is megtaláltam a kottáját: HV 30, KKF1 48)
Végül ifjaknak, kamaszoknak álljon itt egy ének:
A sír üres, a kő elgördült… (HV 4)
Befejezésül néhány jó tanács az énektanításhoz:
- Két ének tanításánál kb 15 perc intenzív gyakorlás szükséges, majd a foglalkozás folyamán egyszer még ismételjük el.
Ne énekeltessük a gyerekeket unalomig!
Ha 3-4 perc után fáradni látszanak, akkor beszéljünk pár mondatot a húsvét üzenetéről, konkrétan az énekelt szöveget értelmezhetjük egyszerűen, majd folytassuk az éneklést.
A lelkes éneklés nem egyenlő a kiabálással.
Ha lehetséges, akkor mindig abban a hangmagasságban gyakoroltassuk az énekeket, amiben majd az istentiszteleten is szeretnénk énekeltetni.
Jókedvű, „fülbe- és szívbemászó” éneklést és maradandó húsvéti üzenetet kívánok szeretettel kicsiknek és felnőtteknek egyaránt:
Lisztes Piroska
Székelyudvarhely
