Központi helyen van a falióra otthonunkban, ez az igazítási pont az időbeosztásunkban.
Ilyen és hasonló mondatok hangzanak el naponta:
-Igyekezz, mindjárt fél. Indulni kell a suliba.
-Van még idő, igyunk egy kávét.
-Ott van az idő? – kérdi a legkisebb gyermek, hisz még nem teljesen érti ezt a vonalas órát.
Megállt pár napja. Elemet cseréltünk, de nem indult újra.
Bárcsak megállna az idő – kívánjuk boldog perceinkben. Bárcsak visszavihetnénk az időt, akkor másképp döntenénk – mondatják velünk a fájdalmas átélések.
Az idő nem áll meg sosem. Ha megszülettél, mindig múlik. Az ünnep is jön minden évben, ez az élet rendje. Ha akarod, ha nem. Minden ünnep visszavisz a múltba és előre a jövőbe. Mert vannak örök igazságok!
Családi ünnep: együtt vagyunk, és jó nekünk. Nem rohanunk. Engedjük, hogy szeressen az Isten. Családban és közösségben. A kellékek: étel, rend a lakásban, ajándékok is fontosak, de nem nélkülözhetetlenek.
Nem baj, ha minden nem úgy alakul, ahogy a Facebook-os képek mutatják. Minden tökéletlenül tökéletes, ha Krisztus az óránk! Ő legyen a viszonyítási pont az életünkben! Ő indítson napjainkban, és hozzá érkezünk. Naponta igazítsuk hozzá döntéseinket. Örömmel és lemondással, könnyel, feszültséggel olykor. Vágyjunk arra, hogy életünk értékes legyen!
Neked van-e Krisztusod? Vagy csak programod, imaházad, templomod, futásod van?
Én az ÉLETET választom az idei ünnepen kicsi családommal együtt. Jézus az élet!
U.I. Azért holnap veszek egy új órát!
Mostis Kinga