A mondanivaló, a hely és az eszközök előkészítése
- Olvassuk el a Bibliából azt a részt, amiről beszélni kívánunk. Többször is. Kérjük a Szentlelket, mutassa meg azt a központi igazságot, amelyet át kell adnunk gyermekünknek/gyermekeinknek.
- Tegyük széppé azt a helyet, ahol megtartani tervezzük a foglalkozást. Figyeljünk,
- hogy kényelmes hely jusson mindenkinek,
- hogy lehetőleg ne zavarja meg semmi a foglalkozást,
- hogy minden, amire szükségünk van, kéznél legyen. (Biblia, lejátszó, szöveg, figurák, aranymondás, kézimunkához valók stb.)
- Imádkozzunk, mielőtt elkezdjük a foglalkozást!
Kezdhetjük beszélgetéssel, imával vagy énekléssel.
Bevezető beszélgetés
Ennek a beszélgetésnek az a célja, hogy a gyermek(ek) figyelmét elvonjuk a korábbi tevékenységéről, biztosítsuk afelől, hogy érdeklődünk iránta, illetve bevezessük a foglalkozás központi témáját.
Megkérdezhetjük a gyermektől, hogy érzi magát, mi történt vele, mit evett, mit csinált, mit tanult, mit gondol arról, ami most történik/történni fog stb. Egy egyszerű kérdéssel átvezethetjük a beszélgetést a fő témánkra. Pl. ha a virágvasárnapi eseményekről akarunk beszélni: kezünkben egy szamárral (plüss, gumi, műanyag vagy akár kép) kérdezzük meg, milyen állat ez? Ki ült egy ilyen szamáron? Ha nincs állatunk vagy képünk róla, utánozhatjuk a hangját, és kérdezzük meg, milyen állatot utánoztunk? Mit tud(nak) róla?
A történet bemutatása
A gyermekek életkorától függően elmondhatjuk saját szavainkkal (ismétlem: nem árt, ha a készülődés részeként újraolvassuk a Bibliából, mert – bár ezeket a történeteket minden bizonnyal már ismerjük – mindig csodálatosan megújítja a Szentlélek bennünk a történet üzenetét), felolvashatjuk egy gyerekbibliából a parafrázisát vagy a Bibliából a megfelelő passzust, vagy előadhatjuk legófigurák, bábok, plüssök stb. segítségével. A videós történet-bemutatást tapasztalataim szerint jobb mellőzni, azt inkább az ismétlés, megerősítés eszközeként érdemes használni. Vigyázzunk, hogy minden eszköz kéznél legyen! Azaz: Biblia vagy könyv vagy a történet struktúrája, plüssök, figurák, videólejátszó eszköz.
A történet megbeszélése
Lehet simán kérdés-felelet formájában (mi történt? Szerinted ez miért történt így? Vigyázzunk, hogy ne tegyünk fel „terméketlen”, azaz igen-nem-persze-hogyne-aha-választ váró kérdéseket.), a történetet képek formájában bemutató sorozat/videó (volt úgy, hogy hang nélkül néztük, és a gyerekek bemondták a replikákat/a történetet) mentén. Itt már nemcsak a story a lényeg, hanem a központi igazság hangsúlyozása is.
A történet üzenete
Kérdezzünk rá: mit mond neked ez a történet? Mit tanulhatunk ebből a történetből? Szerinted mi a legfontosabb ebben a történetben? Nagyon fontos, hogy akár a történet megbeszélése, akár az üzenet megfogalmazása alkalmával szó kerüljön az evangéliumról, beszéljünk Jézusról, a gyermekeinkre vonatkozó személyes meghívásról.
Aranymondás-tanulás
A gyermek(ek) előbbi válaszaihoz kapcsolódva bevezethetjük az aranymondást. Az aranymondás elsajátításának rengeteg módja van, de nagyon fontos, hogy előbb megértse a gyermek, mit is mond. Ezért fontos, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően válasszuk ki a megtanulandó igét, majd egyszerűségre törekvően lehetőleg a rávezetés módszerével magyarázzuk meg jelentését.
Gyakorlási módok: a szavakat mutogatva, hangosan-halkan, állva-ülve, felelgetősen (egy szót/részt mond apa, egyet anya, egyet a gyerek), labdát gurítva (akihez gurul a labda, az mondja a következő szót/részt), képeket mutatva, a szavakat mutatva, a szavakat összekeverve (ha már tud olvasni a gyerek). A későbbiekben bármikor visszatérhetünk az aranymondásra. (Pl. a legvégén valami kis figyelmességgel motiválva elmondathatjuk.)
Imádkozás
Az imádkozás bármikor alkalmas. Érezni fogjuk, mikor a legalkalmasabb.
Játék/ének/kézimunka
A játék általában kapcsolódik a történethez: szereplőhöz, eseményhez, helyhez, üzenethez. A gyerekek nagyon szeretik eljátszani a történetet. Be is lehet öltözni, nem bonyolultan, elég egy-egy kendő, sál. Szeretik legókkal, figurákkal, plüssökkel stb. dramatizálni, eljátszani. Nagyobbak szeretik a találós kérdéseket pl. körülírunk/lerajzolunk/gesztusokkal bemutatunk valakit, nekik pedig ki kell találniuk, ki az.
Kézimunka
Ez is kapcsolódik akár a történethez, akár az aranymondáshoz. Mindenképp tartsuk szem előtt, hogy:
- Ne legyen túl bonyolult
- Ne legyen olyan, aminek semmi haszna nincs, rövid időn belül kukába kerül
- Ne legyen se túl nehéz, se túl könnyű (ezt előre megtudakozhatjuk: megkérdezzük ill. megnézzük, mit szeret/tud csinálni gyermekünk)
Ének
Segítségül hívhatjuk az éneklésnél a zenegyűjtő honlapokat (youtube, spotify).
Házi/konyhai eszközöket is felhasználhatunk zenéléshez, ha nincs otthon hangszerünk: fakanalat, fazakat, fedőt, üvegbe tett paszulyszemeket, ceruzákat, kezeinket, lábainkat.
Javaslatok:
- Türelemmel várjuk meg, hogy elhelyezkedjen, elcsendesedjen, „megérkezzen” mindenki: erre alkalmas lehet az éneklés – előbb mozgásos, ritmusos, végül csendes, lassú énekeket válasszunk (pl. Ha fel-fel-felkelek/Szívemben öröm dalol/Szívem csendben…) Magyarázzuk el az alkalom szentségét.
- Egyik mozzanat se tartson túl hosszan. Gyermekeink figyelme véges. A mértékkel alkalmazott változatosság újra meg újra felkelti érdeklődésüket (ugyanazt hangsúlyozzuk különböző formában). Lehetőleg ne nyújtsuk el a magyarázatot: lehet, hogy a gyermekünk csendben végighallgat, de már rég „elveszítettük”, ha húsz perce magyarázunk. Ha abbahagyjuk, és még szüksége lesz magyarázatra, jelezni fogja. Ha már elég egy bizonyos tevékenységből, szívesen átáll másikra.
- Fontos, hogy időnként megmozduljunk: dramatizálás, mutogatás, zenélés/dobolás.
- Biztassuk és dicsérjük meg a gyermekeket.
- Tiltás helyett inkább azt mondjuk, mit tegyen („Ne nézz az ablakon kifele!” helyett lelkesen: „Nézd csak, mi történik itt!”)
- Források, ajánlott keresési szavak/kifejezések: képsorozatok: freebibleimages.org , kép- és szöveganyag: www.teachkids.eu , Sunday school craft ideas, vasárnapi iskolai anyagok, www.kateteka.hu , fejlesztomuhely.blogspot.com, www.ministry-to-children.com
