“Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.” 2 Korinthus 4,6
Pál így válaszolt az őt érő vádakra. Az evangélium túl nemes ahhoz, hogy a vádakra tekintve elcsüggedjen és feladja szolgálatát (1v). Visszautasítja azokat a rágalmakat, miszerint titkos bűnöket dédelgetne vagy hogy az evangéliumnak egy megmásított változatát hírdetné. Erre nézve bátran ajánlja magát Isten gyermekei közül bárkinek a megítélésére (2v). Nem aggódik az ellenszegülők miatt, mert, mivel ők nem fogadták a Krisztus dicsőségéről szóló evangéliumot, így nem csoda, hogy Pál személyét és munkáját félreértve megtámadták őt (3-5v). Mindezekhez a bátor védekező kijelentésekhez bizalmát Pál nem önmagából meríti. Beismeri, hogy mindenerre csak azért alkalmas, mert Isten gyújtott világosságot szívében (6v).
Soha ne válaszoljunk önelégülten vádlóinknak. Kegyelem nélkül mi is az elveszett vádlók között lennénk.Támadásokra való feleletünkben egyenlő arányban legyen ott a bátorság és az alázat, hiszen kegyelem az, hogy van hitünk, amit megvallhatunk és szolgálatunk, amit megvédhetünk.