„Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról…” Jelenések 2,2a
Az év utolsó hónapjában akarva vagy akartlanul is (de jobb, ha ezt tudatosan tesszük), kiértékeljük az elmúlt 11 hónap eseményeit életünk minden területéről, így szolgálatunk mérlegre helyezése sem marad el. Hiszem – módszertől függetlenül-, hogy mindenki arra igyekszik, hogy első sorban ne a saját véleményét fogalmazza meg az elmúlt évvel kapcsolatban, hanem hogy megértse Isten nézőpontját. Lehet, hogy furcsának találjuk, de Isten egyik módszere olyan, hogy egy kiértékeléskor először a dicséretet ossza ki, majd csak utána a panaszat, illetve a kiigazítást. Mi lenne, ha idén mi is így járnánk el?
A kisázsiai gyülekezeteknek írt 7 levél közül csak egynél nem találunk dicséretet (Laodicea), és ötnél a dicséret megelőzi a panasz kifejezését. Két levélnél pedig egyáltalán nincs megfogalmazva panasz az Úr Jézus részéről (Szmirna és Filadelfia), ami azt jelenti, hogy nekik nagyobb szükségük volt a dicséretre, vigasztalásra, bátorításra és reményt keltő ígéretek megfogalmazására, mint a panasz kifejezésére. Ha az elmúlt év eredményeit helyesen mérlegeljük, akkor egészségesen fogjuk értékelni önmagunkat, szolgatársainkat, a befektetett energiát és tálentumot, így pozitív hozzáállással, konkrétabb elhatározásokkal és merészebb álmokkal vághatunk neki a 2018-as évnek. Sőt, miért ne lehetne újra megünnepelni azokat az alkalmakat, amikor Isten rajtunk keresztül (mint egyén és mint szolgáló csoport) hatalmasan működött?! A hasznos kiértékelésnek nem csak egyik része, hanem alappillére kellene legyen a győztes pillanatok megünneplése; ilyenkor elmélyül a hálánk, elevenebb marad bennünk az átélt csoda, és Isten az ünneplésben is formálhat. Figyeljétek meg, hogyan beszél magáról Dávid király életének egyik utolsó énekében: „Így szól Dávid, Isai fia, így szól a magasra emelt férfi, Jákób Istenének felkentje, Izráel énekeinek kedveltje…” Itt nem arról van szó, hogy Dávid felfulvakodottá vált volna élete végére, hanem inkább arról, hogy elismeri és ünnepli azt, amit Isten elvégzett benne és általa élete során.
Kezdjük idén szolgálatunk kiértékelését a győzelmekkel! Elevenítsük fel emlékezetünkben a pozitív események részleteit, dicsérjük és adjunk hálát érte az Úrnak, köszönjük meg szolgatársainknak hozzájárulásukat, és figyeljük, jegyezzük meg az ünneplő kiértékelésünk ránk gyakorolt hatását.