„A Hálaadás nem egy munkaszüneti nap, amit megünneplünk, hanem egy életforma, ahogyan Isten népe él.” (Ann Voskamp)
A média, a természeti katasztrófák, a szociális különbségek sugallhatják, kiabálhatják a negatív híreket, és néha még a csalódásaink, fájdalmas tapasztalataink miatt a mi szemünk sem lát tisztán. Az Ige azt írja a Zsoltárok 33,5-ben: „Az Úr szeretetével tele van a föld”. Bármerre nézek, megláthatom Istent az Ő csodálatos nagyságában, aki a legapróbb részletre is odafigyel … ez a gyönyörű ősz csakis a nagy Istenről beszél! Lépjük át az Úr kapuját hálaadással (Zsoltárok 1oo,4), és megtapasztaljuk a jelenlétében való teljes örömöt (Zsoltárok 16,11). Addig, míg hálásan élünk, az öröm nem kerül el bennünket! Erre vagyunk teremtve, hogy dicsérjük Istent! Ne engedjük be a szívünkbe, gondolatainkba a szennyet, a félelmet, a hitetlenséget, mert ezek nem a hálás szívet táplálják. A hálaadás növeli, építi a bizalmunkat Istenben.
Bátorítsuk a gyerekeket is, hogy legyenek érzékenyek Isten szeretetére, a jó észrevételére, kifejezésére. Legtöbbünket nagyon megáldott Isten, és ezt olyan gyakran természetesnek vesszük. Minden nap idézzük fel, gondolkodjunk el azokon a dolgokon, amelyeket Isten nekünk adott, és ne csak tárgyakként kezeljük, hanem kincsekként, ajándékokként őrizzük, vagy adjuk tovább. Kicsik le is rajzolhatják – külön lapra, nagyobbak a négyzetben készíthetik a listát.
Ajándékok. Nem amelyeket szeretnénk, hanem amelyeknek már birtokában voltunk, vagyunk.
Az emlékezés által a hála újra eltölti a szívünket. Adjunk „hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete” (Zsoltárok 118,1).
„Számoljuk az áldásainkat, és vegyük észre, hogy számíthatunk Istenre.” (Ann Voskamp)
A Novemberi Hálanaptár – 90 ajándék sablon innen , vagy a képre kattintva letölthető.