„… azt halljam rólatok, hogy megálltok egy Lélekben, egy szívvel, együtt küzdve az evangélium hitéért” – Filippi 1,27
Pál gyülekezetei közül a filippibeli közösségről olvashatjuk a legtöbb dicséretet és a legkevesebb panaszt. Amíg másoknak dicsekszik róluk, addig a nekik címzett levélben inkább csak figyelmeztet és int. De az általános figyelmeztetés és a személyre szóló intés is ugyanarról szól: az egység megőrzéséről. Úgy tűnik, hogy még a példaértékű Filippi gyülekezetben is veszélyben forgott az egység. John MacArthur szerint az egység elvesztése az első számú és legnagyobb fenyegetés, ami egy keresztyén közösséget érhet.
Pál az egységre való felszólítása mellett megfogalmazza az indítékot is: hogy együtt küzdhessenek az evangélium hitéért. Az apostol nem az egység kedvéért bátorítja a filippieket az egység megőrzésére, mert ez nem elég erős motiváció. Ha csak ezért igyekeznénk az egységre, akkor az egységet veszélyeztető tények nem megoldása, hanem azok szőnyeg alá seprésére fog megtörténni. Szolgálatunk legtörékenyebb elemének megőrzésére csak egy helyes motivációnk lehet, és ez nem a békesség megőrzése, sem a kapcsolatok ápolása, bár ezek mind áldott melléktermékei igyekezetünknek. Az egység megtartására mindig az evangélium eredményes terjedése kell ösztönözzön bennünket!