1. Kezdd a legkiválóbb úttal!
Lehetetlen gyermekekkel foglalkozni anélkül, hogy szeretnéd őket. Akkor mindkét fél csak gyötrődni fog!
Nagymamám nappalijának falán, aki nyugdíjas kora utánig foglalkozott gyermekekkel, évekig ott láttam ezt az idézetet, amit Lev Tolsztojnak tulajdonított: „Szeretet nélkül lehet fát aprítani, és szeretet nélkül lehet téglákat formálni, de szeretet nélkül nem szabad gyermekekkel bánni!”
Pál apostol ígérte, hogy megmutatja a legkiválóbb utat. Ezután következik az 1Korinthus 13. része, amit annyira ismerünk. Biztos te is fújod már – tudod, hogy a szeretet a legkiválóbb út. De annyira felhígult mára ez a kifejezés! Ne kezdj el gyermekeket tanítani anélkül, hogy igazán szeretnéd őket! Több kell annál, mint hogy szeretsz velük hóbortozni pár órát! Ég a szíved a megváltásukért? Tűrsz nekik, amikor hétről-hétre ugyanolyan pimaszok? Tudsz-e te magad is gyermekké válni? Kezdd a legkiválóbb úttal! Ne engedd lejjebb a mércét! Agapé!
2. Szedd rendbe a „hátsó udvart”!
A motivációdra utalok. A legtöbb ember csak az elülső udvarral foglalkozik, mert csak az látszik. Fontos, hogy ki legyen seperve és a virágcserepek duzzadjanak a virágoktól. A hátsó udvaron azonban ott a sok vasdrót, fonnyadt levelek, kidobnivaló zsákkupacok…
De Istennek fontos az is, hogy miért engedelmeskedsz, akárcsak az, hogy engedelmeskedsz-e. A helyes motivációnak kéz a kézben kell járnia azzal a szolgálattal, amivel Isten megbízott. Tedd fel magadnak a kérdést: miért akarod a gyermekeket tanítani? Mert rákényszerítettek? Mert szégyellted nem elvállalni? Mert ettől fontosnak érzed magad? Mert nem akarsz lemaradni a többiektől, akik ugyanezt teszik? Mert nem akartál harcolni Isten ellen, így kénytelen-kelletlen megcsinálod? Van benne örömöd? Szívesen teszed? Akkor is boldogan tennéd, ha senki sem tudna róla?
Isten figyeli a hátsó udvarodat is. Mielőtt elkezdenéd a gyerekeket tanítani, szedd rendbe!
3. Az ima-kulcs tolvajkulcs!
A legnagyobb leckét a gyermektanításban akkor kaptam, amikor elvégeztem az első tanítói tanfolyamot. Igyekeztem, hogy mindent tökéletesen úgy csináljak, ahogy tanultam. Jól felkészültem, begyakoroltam a lecke mondását is. És aznap este, amint megkaptam a diplomát, máris mennem kellett egy összejövetelre, ahol a gyermekekkel külön gyűltünk. Pontról pontra követtem az utasításokat, de egy valamit teljesen kifelejtettem. Egyszer sem imádkoztam a gyermekekkel! Egyrészt azért, mert annyira görcsösen ragaszkodtam a forgatókönyvhöz, hogy lehetetlen volt nem hibáznom. Másrészt azonban azért is, mert sokszor nem látjuk, mekkora hatalma van az imának. Amikor rájöttem a hibámra, már túl késő volt, a kocsiban ültem hazafelé tartva. Nagyon jó tanácsot kaptam akkor a lelkipásztoromtól: hogy behozzam a mulasztást, minden gyermekért név szerint imádkozzak minden nap azon a héten, egészen addig, míg újra nem találkozunk. Ezt nemcsak akkor teheted, ha ekkora mulasztást követsz el, mint én, hanem mindig, csak úgy, mert jó, mert megnyitja azokat a kapukat is, amik örökre bezártnak tűnnek!
Ima nélkül nem győzhetsz! Fel lehetsz jól készülve, lehetnek szuper kézimunkáid és bemelegítő játékaid, ha nem imádkozol értük és velük, és ha nincsenek hátad mögött imádkozók, akkor nem győzhetsz!
4. Érdekeljen!
Éljen olthatatlan szomjúság benned Isten Igéje iránt, de nemcsak! Légy kíváncsi az élet dolgaira! Érdekeljen a természet, a napkitörések és az ízeltlábúak, a héliummal telt lufi és a nagymacskák ragadozó életmódja! Ez a te világod is, ne csak annyit tudj róla, amennyit muszáj! Szeress tanulni még többet, hogy taníthass arról is, milyen jó tanulni! És hogy élni azt is jelenti, hogy fejlődünk, fejlődik a tudásunk is, és ahogy telnek az évek, nem savanyodunk be, hanem megőrizzük a belső lüktetést: tudunk örülni az élet apró csodáinak. Érdekeljen, hogyan működik a kivetítő, amin a képeket mutatod a gyermekeknek! Hogyan működik a hajszárító és a porszívó, ki találta fel a Rubik-kockát… Érdekeljen a sport, ami a gyermekeknek örömöt okoz, ismerd meg a focicsapatukat! És a művészetek: a festők és zenészek, az építészek és szobrászok serege – mert tebenned lüktet az élet, és nem adtad fel a tanulást, a kérdezést és a reménykedő rácsodálkozást! Érdekeljen az is, hogy mi történik a világban! A gyerekek feje annyi mindennel tele – tudnod kell, milyen ingerek érik őket, mikkel küszködnek, mik foglalkoztatják őket, milyen vágyak és kísértések üldözik őket… Kik a hőseik, sztárjaik, kiket utánoznak? És itt elérkeztünk a gyerekekhez: érdekeljenek a gyerekek maguk! Ne csak annyiból álljon a tanításod, hogy ledarálod nekik a bibliai leckét, hanem tölts időt velük! Úgy kívánják az odafigyelést, a kapcsolatteremtést, az együtt töltött időt, a mély, hosszú beszélgetéseket! Azt kívánják, hogy légy nekik valóságos jelenlét! Ne csak a nevüket vagy csúfnevüket ismerd, hanem tudd meg, miről álmodnak és mitől félnek, és légy hajlandó te is megosztani magadat velük!
5. Készülj fel a támadásra!
Tudod, hogy megtámad az Ellenség. De legtöbbször úgy teszi, ahogy nem számítottál rá, ezért szinte mindig kellemetlen meglepetésként ér, még akkor is, ha tudatosítottad magadban, hogy az Ellenség nem fogja jó szemmel nézni szolgálatodat. Az a tanár, aki olyan kedves volt az elején, hirtelen ellened és a klub ellen beszél az igazgató és oszi előtt. Egy szülő, akinek a gyermeke nem tudta befejezni a kézimunkát a minap, most felhív telefonon, és mérgesen lehord. Az a gyerek, aki mindig olyan jó szokott lenni, most hirtelen, minden ok nélkül, elkezdi megzavarni az együttlétet. Az adminisztrátor, akivel eddig jó viszonyban voltál, hirtelen bezárja előtted az ajtót, és nem akar többé együtt dolgozni veled. Barátod, aki eddig támogatott, most valamilyen rejtett oknál fogva csúnya rágalmat terjeszt rólad. Sorolhatnám. Készülj fel arra, hogy támadva leszel, és amikor megtörténik, akkor tarts ki!
6. Légy híd!
Az nyilvánvaló, hogy híd leszel a gyermekek és Krisztus között. De ennél többre is fel kell készülnöd sok esetben, a helyzettől függően. Híddá kell válnod gyermek és gyermek között – nem engedheted meg magadnak a kivételezést! Híddá kell válnod szülők és szülők, gyermekek és szülők, szülők és nagyszülők, gyermekek és nagyszülők, tinik és gyermekek, tinik és fiatalok, tinik és szülők, tinik és tinik között. Híddá kell válnod osztályok között, tanulók és tanárok között, más gyermektanítók és a lelkipásztor között, az idősek és a gyermekek között. Sokszor családok, falvak vagy községek között, városok és városnegyedek között. Híd lehetsz gyülekezetek, sőt, néha még felekezetek között is. Azzá kell válnod, amire éppen szükség van, amire a gyermekeknek és az evangélium terjedésének szüksége van. Légy a békesség hírnöke!