Az ünnepek előtti nagytakarítás már-már hagyománynak minősül sok lakásban. Szokták mondani, ilyenkor a szívünket is ki kell takarítsuk. Húsvét előtt Jézus is „nagytakarítást” végzett a templomban. Nem is tetszett sokaknak, a zsidók kérdőre vonták.
A veszélyhelyzet alaposan felforgatta egyéni, családi és gyülekezeti életeinket. Haragszunk ezért Istenre? Vagy felismerjük, hogy ez az önvizsgálat időszaka? Imádság háza-e még a templomunk? Kérjük-e Dáviddal: „Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet!” (Zsolt. 139:23)
Jézus ma is tudja, mi van az emberben. Testünk a Szent Lélek temploma kellene, hogy legyen. Nagytakarítást időnként mindenki végez az életében, és eldönti, hogy mit dob ki, és mi maradjon. Az állatok árusítása sem tűnt gonosz dolognak, hiszen az áldozathoz szükség volt rájuk. De igazán Isten tud rámutatni, hogy mi miatt nem érzi jól magát életünkben. Engedjük, hogy most Ő takarítson, és ne vonjuk kérdőre!